Az államilag elismert ITK ORIGÓ nyelvvizsga vizsgaszabályzata
Általános rendelkezések
1. §
- A szabályzat hatálya kiterjed az Eötvös Loránd Tudományegyetem Idegennyelvi Továbbképző Központ (a továbbiakban: ITK) közalkalmazottaira és egyéb foglalkoztatottjaira, a vizsgázókra, vizsgáztatókra, valamint az ITK-val szerződéses kapcsolatban álló vizsgahelyekre és alkalmazottaira.
- Idegen nyelvnek minősül minden, a Magyar Köztársaság hivatalos nyelvétől eltérő nyelv.
- Nyelvvizsga az 1. számú mellékletben felsorolt természetes vagy mesterséges, élő vagy holt nyelvekből tehető.
- Az ITK-ban, mint akkreditált vizsgaközpontban és a vele szerződéses viszonyban álló vizsgahelyein kétnyelvű általános nyelvvizsga, illetve magyar és eszperantó nyelvből egynyelvű vizsga tehető.
A nyelvvizsga fajtái, típusai, szintjei
2. §
- A nyelvvizsga fajtája szerint lehet:
- általános kétnyelvű, amennyiben a mindennapi élethelyzetekben történő idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges nyelvismeret meglétét minden készségben méri,
- általános egynyelvű, amennyiben a közvetítői készséget nem méri.
- A nyelvvizsga típusa szerint lehet:
- szóbeli, amennyiben a beszédértés és beszédkészség mérésére terjed ki,
- írásbeli, amennyiben az olvasott szöveg értésének készségére és az íráskészség mérésére terjed ki,
- komplex, amennyiben mind a szóbeli, mind az írásbeli készségek mérésére kiterjed.
- A nyelvvizsga szintjei:
- B1 (alapfok)
- B2 (középfok)
- C1 (felsőfok)
A nyelvvizsga követelményei*
3. §
A/ B1 szintű (Alapfokú) nyelvtudást mérő vizsga
- A B1 szintű nyelvtudást mérő nyelvvizsgán a mindennapi élethelyzetekben előforduló egyszerű, idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét kell felmérni.
- A vizsga az alábbi nyelvi készségek és kompetenciák vizsgálatára irányul:
- a nyelvhasználó megérti az olyan lassú és világos köznyelvi beszédet, amely jól ismert témákról szól (pl. család, otthon, szabadidő, munkahely stb.). Apróbb félreértések még gyakoriak; tempóváltásnál problémák adódhatnak;
- a nyelvhasználó reagál a hozzá intézett beszédre, nem veszíti el a társalgás fonalát. Képes kifejezni elemi igényeit, de időnként pontatlanul beszél, elég sok szünettel;
- a nyelvhasználó megérti az egyszerű írásos szövegeket, mert aktív, minimum-szókincsén túlmenően rendelkezik arányos, passzív tartománnyal, valamint ismeri a célnyelv alapvető szerkezeteit;
- a nyelvhasználó képes a számára ismerős témákban egyszerű szöveget létrehozni és írásban rögzíteni;
- a nyelvhasználó ismeri a célnyelvű beszédközösség legelemibb mindennapi kommunikációs és kulturális szokásait, konvencióit;
- kétnyelvű vizsgák esetén a nyelvhasználó képes egyszerű célnyelvű szövegek magyar nyelvű fordítására, illetve magyar szövegek viszonylag pontos, célnyelvű közvetítésére. Utóbbi tartalmazhat alaki, nyelvtani, lexikai hibákat, de súlyos információs hibát nem.
B/ B2 szintű (Középfokú) nyelvtudást mérő vizsga követelményei
- A B2 szintű nyelvtudást mérő nyelvvizsgán a mindennapi élet során előforduló, az önálló idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét kell felmérni.
- A vizsga az alábbi nyelvi készségek, és kompetenciák vizsgálatára irányulhat:
- a nyelvhasználó megérti a szóbeli kommunikáció lényegét, jellegét, de előfordulhatnak olyan lényegtelen részletek, amelyeket nem ért meg pontosan;
- a nyelvhasználó képes folyamatos, változatos és természetes interakcióba lépni anyanyelvű partnerrel is, nem kell a szavakat keresgélnie. Kerüli azonban az elvontabb lexikai síkokat, beszéde nem idiomatikus;
- a nyelvhasználó összetettebb és elvontabb írott szövegeket is megért, durva félreértés nem fordul elő;
- a nyelvhasználó képes világos és részletekbe menő szöveget alkotni, véleményét kifejteni, egyszerűen érvelni, valamint elemzéseket folytatni gyakori általános témakörökben. Nyelvhasználata azonban tartalmazhat stilisztikai hibákat, a nyelvi megfogalmazás időnként lehet akadozó;
- a nyelvhasználó ismeri a célnyelvű beszédközösség legfontosabb mindennapi kommunikációs és kulturális szokásait, konvencióit;
- kétnyelvű vizsga esetén a nyelvhasználó közvetíti az összetettebb és elvontabb általános szövegeket. Magyarra fordításai, tömörítései gyakorlottságról és stílusérzékről tanúskodnak. Célnyelvű fordításai, tömörítései - bár nyelvtanilag és legtöbbször lexikailag is helyesek - gyakran tartalmazhatnak stilisztikai hibákat, a szokásos kifejezés helyett körülírásokat.
C/ C1 szintű (Felsőfokú) nyelvtudást mérő vizsga követelményei
- A C1 szintű nyelvtudást mérő nyelvvizsgán a mindennapi élethelyzetekben előforduló tetszőleges, és teljes idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges biztonságos, a célnyelv teljes eszköztárát általában helyesen alkalmazó idegennyelv-ismeret meglétét kell felmérni.
- A vizsga az alábbi nyelvi készségek, és kompetenciák vizsgálatára irányulhat:
- a nyelvhasználó egészében és részleteiben is megért igényes, változatos és hosszú szóbeli megnyilatkozásokat is, amely feltételezi a rejtett jelentéstartalmak megértését is;
- a nyelvhasználó folyamatosan, jól tagoltan, zavaró akcentus nélkül, pontos hangsúlyokkal és többnyire helyes intonációval beszél. A célnyelvre jellemző bonyolultabb szerkezeteket, állandósult szókapcsolatokat természetes ritmusban használja. Elvontabb témákról is folyamatosan - ha nem is szakszerűen - társalog;
- a nyelvhasználó szövegértése változatos témájú és stílusú írott szövegek esetén is magabiztos, felismeri a lényeges stílusjegyeket;
- a nyelvtanuló képes tanulmányi célokból világos, részletes, jól szerkesztett - a célnyelv szellemének megfelelő - gyakorlatilag hibamentes szöveget alkotni;
- a nyelvhasználó ismeri az irodalmi köznyelvet, felismeri a nem-standard nyelvváltozatokat és jártassága segítségével képes betartani a célnyelv nyelvi-kulturális szokásait, konvencióit;
- kétnyelvű vizsga esetén a nyelvhasználó az eredeti szöveg információs tartalmát maradéktalanul, árnyalt magyarsággal és a megfelelő regiszterben adja vissza. Célnyelvű fordítás, tömörítés készítése esetén a célnyelv nyelvi-kulturális normáinak megfelelően, világos és gördülékeny stílusban közvetít.
*Megállapította a 137/2008. (V. 16.) Kormányrendelet
Az írásbeli vizsgák időtartama
4. §
(A) Kétnyelvű vizsgák
- Természetes, élő- és mesterséges nyelvek:
- B1 (alapfok) 1 óra
- B2 (középfok) 3,5 óra, amelyből 30 perc szolgál a teszt megoldására
- C1 (felsőfok) 4,5 óra, amelyből 30 perc szolgál a teszt megoldására
- Holt nyelvek:
- B1 (alapfok) 2 óra
- B2 (középfok) 3 óra, amelyből 1 óra a teszt és 2 óra a fordítás
- C1 (felsőfok) 4 óra, amely kizárólag fordítási feladatokból áll.
(B) Egynyelvű vizsgák:
- Természetes, élő- és mesterséges nyelvek
- B1 (alapfok) 2 óra
- B2 (középfok) 3 óra
- C1 (felsőfok) 4 óra
A szóbeli vizsgák időtartama
5. §
- Bizottság előtti egy, vagy kétnyelvű vizsga esetén a szóbeli vizsga időtartama:
- B1 (alapfokon) kb. 10 perc
- B2 (középfokon) kb. 15 perc
- C1 (felsőfokon) kb.20 perc
- Hallás utáni (gépi hang) értés kétnyelvű vizsga esetén:
- B1 (alapfokon) kb. 15 perc
- B2 (középfokon) kb. 20 perc
- C1 (felsőfokon) kb. 20 perc
- Hallás utáni (gépi hang) értés egynyelvű vizsga esetén:
- B1 (alapfokon) kb.30 perc
- B2 (középfokon) kb. 30 perc
- C1 (felsőfokon) kb.40 perc
A nyelvvizsga értékelése
6. §
- A vizsga értékelése pontozással történik. A vizsga akkor minősíthető sikeresnek, ha a vizsgázó készségenként megszerzi az elérhető pontszám 40%-át és összességében teljesíti az elérhető összpontszám 60 %-át.
- Az írásbeli kétnyelvű vizsgán alapfokon 50, közép és felsőfokon 100 pont szerezhető. Latin alapfokú nyelvvizsgán 60, közép és felsőfokú vizsgán 100; az egynyelvű vizsgán alapfokon 50, középfokon 60, felsőfokon 80 pont szerezhető.
- A szóbeli vizsgán az alábbi pontok szerezhetők:
Kétnyelvű vizsgák
- természetes, élő- és mesterséges nyelvek:
B1 (alapfok) 60 pont (megfelelt 36 ponttól)
B2 (középfok) 70 pont (megfelelt 42 ponttól)
C1 (felsőfok) 85 pont (megfelelt 51 ponttól)
- holt nyelvek:
B1 (alapfok) 60 pont (megfelelt 36 ponttól)
B2 (középfok) 60 pont (megfelelt 36 ponttól)
C1 (felsőfok) 100 pont (megfelelt 60 ponttól)Egynyelvű vizsgák
B1 (alapfok) 60 pont (megfelelt 36 ponttól)
B2 (középfok) 70 pont (megfelelt 42 ponttól)
C1 (felsőfok) 90 pont (megfelelt 54 ponttól)
- Készségenként az elérhető pontszám, illetve a 40%-os teljesítmény minimumok:
Szóbeli vizsgák
Elérhető Teljesítmény minimum B1 szint: Beszédkészség 40 16 Beszédértés 20 08 B2 szint: Beszédkészség 50 20 Beszédértés 20 08 C1 szint: Beszédkészség 50 20 Közvetítői készség 15 06 Beszédértés 20 08 Írásbeli vizsgák
Elérhető Teljesítmény minimum B1 szint: Olvasáskészség 20 08 Közvetítési készség 10 04 Íráskészség 20 08 B2 szint: 50 ütem teszt 15 nincs Közvetítési készség 40 16 Íráskészség 20 08 Olvasáskészség 25 10 C1 szint: 50 ütem teszt 15 nincs Közvetítési készség 40 16 Íráskészség 20 08 Olvasáskészség 25 10
- A vizsgaközpont a nyelvvizsgát a vizsgaközponton kívül is megszervezheti. Az ITK vizsgahelyeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
A vizsgadíj
7. §
- A nyelvvizsgáért vizsgadíjat kell fizetni, amelyet az ELTE Idegen Nyelvi Továbbképző Központ számlájára kell befizetni.
- A vizsgán meg nem jelent vizsgázó - kitűzött vizsgaidőpontot követő 10 munkanapon belüli - írásbeli kérésére a befizetett vizsgadíj 40 %-a utalható vissza, kizárólag bankszámlaszámra.
- A teljes vizsgadíj kezelési költséggel csökkentett összege visszatéríthető annak, aki a jelentkezési határidő lejárta előtt kéri vissza a befizetett vizsgadíjat.
- A vizsgaidőpont megváltoztatása egy alkalommal kérhető. A szóbeli vizsga egyes részei nem választhatók külön, időpontjának áthelyezése csak a teljes szóbeli vizsgára kérhető. Komplex vizsga esetén a szóbeli- és az írásbeli vizsga időpontja külön-külön megváltoztatható.
A jelentkezés és a vizsgára bocsátás feltételei
8. §
- Nyelvvizsgára minden, a jelentkezés naptári évében 14. életévét betöltött személy jelentkezhet. A magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált, a vizsgázó által választott idegen nyelvből, a nem magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált idegen nyelvből és magyar nyelvből jelentkezhet vizsgáztatási joggal rendelkező, akkreditált vizsgaközpontnál nyelvvizsgára. A jelentkezés meghatározott fajtájú, típusú és szintű vizsgára történik. A jelentkező az ITK bármely vizsgahelyén tehet vizsgát.
- Jelentkezni meghatározott fajtájú, típusú és szintű vizsgára és az előre meghirdetett időpontra kell. Valamennyi nyelvre, szintre és típusra külön-külön jelentkezési lapot kell benyújtani.
- Államilag elismert nyelvvizsgára jelentkezni az ITK által rendszeresített jelentkezési lap kitöltésével és a vizsgadíj befizetésével lehet. A jelentkezési lap, a sárga készpénz-átutalási csekkel beszerezhető az ITK (1085 Budapest, Rigó u. 16.) Ügyfélszolgálatán, a vizsgaszervező helyeken pedig a vizsgaszervezőknél. A jelentkezési lap az internetről is letölthető. A díj a jelentkezési laphoz csatolt sárga csekken, a postán kapható rózsaszín postautalványon, valamint átutalással fizethető be.
A jelentkezési lap – a jelentkezési határidő betartásával – feladható postán, vagy a vizsgára jelentkező személyesen leadhatja azon a helyen, ahol vizsgázni kíván. Jelentkezni az ITK honlapján (www.itk.hu) megtalálható jelentkezési lap online kitöltésével is lehet. - A jelentkezési lapok leadásának határideje az egyes vizsgákra az ITK ORIGÓ ingyenes Tájékoztató füzetében és az Interneten megtalálható.
- Ha az előre meghirdetett vizsgaidőpontra egy nyelvből nem jelentkezik legalább 7 fő, az ITK vizsgát nem köteles tartani, a jelöltet - előzetes tájékoztatása mellett - a következő vizsgaidőszakra osztja be, vagy másik vizsgahelyre átirányítja.
- A hiányosan vagy rosszul kitöltött, továbbá a vizsgadíj befizetésének igazolása nélkül beküldött jelentkezések esetében az ITK egy ízben határidő tűzésével - különeljárási díj kiszabásával - hiánypótlásra hívja fel a jelentkezőt. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
Az ismételten hiányosan kitöltött, melléklet nélkül beküldött jelentkezési lap alapján a jelölt vizsgára nem osztható be, részére a vizsgadíj nem téríthető vissza.
Behívás a vizsgákra
9. §
- Az ITK és az összes vizsgaszervező hely az írásbeli és szóbeli vizsgák idejéről és helyéről - legalább 10 nappal a vizsga kezdete előtt - írásban értesíti a jelentkezőt, és tájékoztatja a vizsgával kapcsolatos jogairól, valamint kötelességeiről.
- Minden vizsgára jelentkezőt tájékoztatni kell a következőkről:
- a vizsga típusa, foka, helye és időpontja;
- a szükséges igazolványok és bemutatásuk;
- a vizsgához szükséges és engedélyezett segédeszközök;
- a vizsgaszabályzat megtekinthetősége;
- a személyes adatokban észlelt hibák javításának szükségességéről.
Az írásbeli vizsga
10. §
- Az írásbeli vizsga megszervezéséért, a tételek elkészítéséért és a titkosításért az ITK igazgatója és/vagy az általa megbízott személyek a felelősek.
- Az írásbeli vizsgák valamennyi vizsgahelyen ugyanabban az időben kezdődnek.
- Az írásbeli vizsgát úgy kell megszervezni, hogy a tételek titkossága az írásbeli vizsga megkezdéséig, az írásbeli dolgozatot készítők és javítók személyének titkossága mindvégig biztosítva legyen.
- A vizsgázók a dolgozatukat csak név és minden egyéb jelzés nélkül adhatják be. A javítás utáni azonosításhoz nevüket - az ITK által rendszeresített azonosítási lapon/matricán - lezárt, ugyancsak jelzés nélküli borítékban kell mellékelniük.
A szóbeli vizsga
11. §
- A szóbeli kétnyelvű vizsga az alábbi részekből áll:
- bizottság előtti irányított beszélgetésből, képi stimulus alapján történő önálló témakifejtésből, valamint szituációs párbeszédből;
- hallás utáni értés (gépi hang) készségének méréséből;
- felsőfokon magyar nyelvű hallott szöveg idegen nyelven történő ismertetéséből.
- A szóbeli egynyelvű vizsga az alábbi részekből áll:
- bizottság előtti irányított beszélgetésből, képi stimulus alapján történő önálló témakifejtésből, valamint szituációs párbeszédből;
- hallás utáni értés (gépi hang) készségének méréséből;
- felsőfokon rövid célnyelvi szöveges stimulus alapján önálló szövegprodukció ismertetetéséből.
- A szóbeli vizsga holt nyelvek (latin, ógörög) esetén az alábbi részekből áll:
- idegen nyelvről magyarra fordítás;
- a fenti szöveg hangos felolvasása;
- kultúrtörténeti ismeretek;
- felsőfokon magyarról idegen nyelvre fordítás.
- Mind az egynyelvű, mind a kétnyelvű szóbeli vizsga csak akkor érvényes, ha a vizsgázó a gépi hang értését mérő vizsgán (labor) is részt vett függetlenül a bizottsági vizsgán elért eredménytől.
A/ A bizottsági vizsga
- A nyelvvizsgáztatás az ITK által delegált bizottság előtt történik A vizsgabizottságok két tagból állnak. A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelő értékeli.
- A vizsgabizottságok összeállítása nyelvenként történik.
- A vizsgázót nem vizsgáztathatja az a személy, aki a vizsgázóval a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozói, illetve függelmi vagy üzleti viszonyban áll, tanfolyami vagy magánoktatás keretében a jelöltet vizsgára felkészítette. Az a vizsgáztató, akivel szemben az említett összeférhetetlenségi okok bármelyike fennáll, köteles azt az igazgatónak, vagy a vizsgahely vezetőjének jelenteni.
- Elfogultsági kifogást a vizsgáztató bizottság egészével vagy egyes tagjaival szemben a szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgázó is benyújthat. A kifogást a tudomásra jutást követően az igazgatónak, vagy a vizsgahely vezetőjének kell bejelenteni.
- Az összeférhetetlenség, illetve az elfogultság megszüntetése érdekében az igazgató, vagy a vizsgahely vezetője intézkedik. A vizsgabizottság összeférhetetlenségére vonatkozó szabály alól kivétel tehető a Magyarországon kevésbé gyakran oktatott, illetve ritka nyelvek esetében.
- Az ITK, illetve a vizsgahelyek az aznapi szóbeli vizsgák befejezése után gyorslistán közlik a vizsgán szerzett pontokat.
- Egy bizottság egy vizsgaalkalommal alapfokon legfeljebb 20 főt, középfokon legfeljebb 16 főt, felsőfokon legfeljebb 12 főt vizsgáztathat.
- A szóbeli vizsgáról - a vizsgázó előzetes beleegyezésével - tudományos kutatási célból hang-, illetve videofelvétel készülhet.
B/ A gépi hang értését mérő( labor) vizsga
- A hallás utáni értés készségét mérő feladat kétnyelvű vizsga esetén (a továbbiakban labor vizsga) a szóbeli vizsga része - a beszélt nyelvi, normál beszédtempójú, szerkesztett, de a célnyelvi forrású szöveg(ek) felsőfokon kétszeri, alap és középfokon háromszori meghallgatása és a hozzá(juk) kapcsolódó feladatlap megoldása.
- A hallás utáni értés készségét mérő feladat egynyelvű vizsga esetén (a továbbiakban labor vizsga) a szóbeli vizsga része - a beszélt nyelvi, normál beszédtempójú, szerkesztett, de a célnyelvi forrású szöveg(ek) felsőfokon kétszeri, alap- és középfokon háromszori meghallgatása és a hozzá(juk) kapcsolódó célnyelvi feladatlap megoldása.
- A gépi hanghordozón központilag rögzítetten el kell hangoznia, hogy alapfokon a feladat jellegétől függően biztosított a megoldáshoz szükséges idő. A középfokú vizsgán az első meghallgatás után kb. 1 perc, a 2. és 3. meghallgatás után kb. 3-3 perc, a felsőfokú vizsgán az első meghallgatás után kb. 2 perc, a második meghallgatást követően kb. 5 perc áll a vizsgázók rendelkezésére a válaszok beírására. A gépi hanghordozó elindítása után a hanganyag folyamatosan megy, megállítani nem lehet, a későn jövők a terembe nem léphetnek be. Az elkésett vizsgázóknak új vizsgaidőpontot kell kérniük.
- A labor vizsgával kapcsolatban panasz csak akkor vehető figyelembe, ha azt a vizsga lefolyásáról vezetett jegyzőkönyv tartalmazza. Minden észrevételt a vizsga lezajlása után azonnal jegyzőkönyveztetni kell a vizsga felügyelőjével. Később tett felszólamlás nem vehető figyelembe.
Értesítés az eredményekről, a bizonyítványok megküldése
12. §
- A vizsgázót a nyelvvizsgán elért eredményéről a vizsga időpontját követően legkésőbb 30 napon belül értesíteni kell.
- A határidő számításába a vizsga napja nem számít be.
- Az ITK a sikeresnek minősített vizsgákról folyamatosan, de legkésőbb a vizsga időpontjától számított 60 napon belül a vizsgázó rendelkezésére bocsátja a vizsgabizonyítványokat. Amennyiben a sikeres vizsgát tett vizsgázók (az eredmény ismeretében) a felülvizsgálati jogukról lemondanak, a bizonyítvány kiállításának idejét lerövidíthetik.
- Bizonyítvány szóbeli vizsga, vagy írásbeli vizsga, valamint egy vizsgaidőszakban, ugyanannál a vizsgaközpontnál tett írásbeli és szóbeli vizsga sikeres letétele esetén adható ki.
- Komplex vizsga esetén valamennyi részvizsga eredményét egy értesítésben kell közölni és a határidőt az utolsó vizsgától kell számítani.
- A szóbeli és írásbeli típusú vizsgabizonyítványok együttesen a komplex nyelvtudást igazoló vizsgabizonyítvánnyal lehetnek egyenértékűek, függetlenül a két vizsgacselekmény között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól. Ugyanazon nyelvből tett részvizsga-bizonyítványok egyesíthetők. Az egyesíthető részvizsgák típusait a 137/2008. (V.16.) Kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A különböző szintű részvizsgák az egyesíteni kívánt részvizsgák közül az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgává egyesíthetők. Szaknyelvi részvizsgák csak azonos szakmai tartalom, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározott képzési területen belül egyesíthetők. Részvizsgák egyesítéséről, kérelemre, az Oktatási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány csak az eredeti részvizsga-bizonyítványokkal együtt érvényes.
Az egyesíthető részvizsgák típusait a jelen szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.
A vizsgázók jogai, jogorvoslatok
13. §
- Az ITK valamennyi vizsgahelye köteles biztosítani a speciális szükségletű vizsgázók igényeinek kielégítését, különösen
- a vizsga helyszínére való akadálymentes eljutást;
- speciális eszközök igénybevételét.
- Az eredmény közlésétől számított 10 munkanapon belül felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a vizsga értékelésére, jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számszaki hibára történő hivatkozással. A közlés módja: az eredmények interneten történő közlése, a 10 munkanapos határidő kezdetébe a megjelenítés napja nem számít bele.
- Az ITK igazgatója a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálja, és amennyiben a kérelemben foglaltakkal egyetért, a vizsgaközpont döntését módosítja.
- Az ITK igazgatója a felülvizsgálati kérelem tárgyában annak benyújtásától számított 10 munkanapon belül hozza meg döntését és erről a vizsgázót értesíti.
- A vizsgázó a felülvizsgálati kérelem tárgyában – első fokon – hozott döntés közlésétől számított 10 munkanapon belül a döntés ellen az OKM Oktatási Hivatalhoz címzett, de a vizsgaközponthoz benyújtandó panasszal élhet jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számszaki hibára történő hivatkozással. A panaszt a Hivatal bírálja el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 102-105. §-ai szerint.
- Felülvizsgálati kérelem, illetve panasz elbírálása alapján sikeresnek ítélt vizsga esetében, a jogerős döntés közlésétől számított 10 munkanapon belül köteles az ITK a vizsgabizonyítványt a vizsgázó rendelkezésére bocsátani.
- A vizsgázó a vizsga eredményének közlésétől számított 10 munkanapon belül – előzetes bejelentkezés után – az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ (1085 Budapest, Rigó u. 16.) épületében, az erre a célra kijelölt helyiségben, írásbeli dolgozatát, a feladatok megadásával és az értékelési útmutatóval egyetemben, valamint szóbeli (labor feladatlap) teljesítményének értékelését megtekintheti, és saját megoldásairól kézzel másolatot készíthet.
- A dokumentumok megtekintése egy alkalommal, írásbeli vizsga esetén legfeljebb 30 percig, hallás utáni értés készségét mérő vizsga esetén legfeljebb 10 percig történhet. Felülvizsgálati kérelem azonban csak az eredmény közlésétől számított 10 munkanapon belül adható be. Ezen határidő a vizsga dokumentumaiba való betekintés idejétől függetlenül jogvesztő.
- A vizsgadokumentumokba való betekintésre a vizsgázót egy személy elkísérheti.
Különeljárási díj
14. §
Többlet ügyintézést igénylő kérelmek esetén különeljárási díjat kell fizetni.
Vegyes és záró rendelkezések
15. §
- Az ITK Vizsgaszabályzata a központi épületben és valamennyi vizsgahelyen, továbbá az ITK honlapján megtekinthető.
- A jelen szabályzatban nem rendezett kérdésekben a 137/2008. (V. 16.) számú Kormányrendeletben foglaltak az irányadók. Az ITK gondoskodik arról, hogy ezek a dokumentumok a vizsgahelyeken is a vizsgázók rendelkezésére álljanak.
- A vizsgázók adatainak kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
- A jelentkezési lapon feltüntetett adatok valódiságáért a vizsgázó a felelős.
- A további vizsgákból ki kell zárni és a már teljesített részeredményt is meg kell semmisíteni annál a vizsgázónál, akit meg nem engedett eszköz használatán értek, vagy a csalás ténye egyébként megállapítható, így különösen, ha:
- a dolgozat, illetve a hallás utáni értés feladatlapok értékelői azt állapítják meg, hogy a megoldás részben vagy egészben szakmailag bizonyíthatóan megegyezik egy másik vizsgázó megoldásával;
- a teremfelügyelők tetten érték a vizsgázót előre kidolgozott nyelvi minták használatán, más vizsgázóval történt beszélgetésen, mobiltelefon használatán stb.
- a vizsgáztatók, vagy teremfelügyelők a vizsgázó személyazonosságát nem tudják kétséget kizáróan megállapítani, illetve hitelt érdemlő módon bizonyítást nyer, hogy a vizsgán nem az eredetileg jelentkezett vizsgázó jelent meg.
- A nyelvvizsga-anyakönyv alapján a nyelvvizsga-bizonyítványról az OKM Oktatási Hivatal másodlatot adhat ki a nyelvvizsga-bizonyítvány jogosítottjának kérésére.
- Az állami nyelvvizsgákról (2001. december 31. előtt letett vizsgákról) – kérelemre – az ITK igazolást állít ki.
- A jelen szabályzatot az ITK Intézeti Tanácsa a 2009. március 12-i ülésén elfogadta, rendelkezéseit 2009. április 1-jétől életbe léptette. A jogszabályi változások átvezetése 2010. február 25-én megtörtént.
2010. február 26.
Gáborján Lászlóné dr. s.k.,
igazgató
